Barion Pixel

A parajdi sóbánya múltja, jelene és hiánya?

A parajdi sóbánya története

A parajdi sóbánya múltja, jelene és hiánya?

Hogy honnan is indult ez a köztudatba ívódott kifejezés, mint a „parajdi só”… Ez csupán mítosz, ajnározás, túlbecslés vagy az elterjedt hidedelmek mögött valódi érték is lapul?

Ha nagyon alaposan szeretnénk lenni, akkor évezredekkel, milliókkal kellene visszatekinteni a múltba. Jóval az értelmes emberek előtt és a mi általunk „végleges” formája előtt a Földnek kezdődött ez az érdekes út. 

Túlságosan száraz és unalmas lenne a tényeket felsorolni, így csak betekintünk, hogy milyen nagy számokról is van szó ebben a témában. Azért, hogy ezen adatok ne legyenek szörnyen unalmasak, inkább igyekszem belebújtatni egy-egy érdekesség bőrébe, hátha könnyebb lesz elvegyülniük.

Volt egyszer egy…

Erdélyi-medence. Ha fogalmazhatok így, akkor ő a bölcsője a növekedésben lévő mítosznak. Itt kezdődött minden és jelenleg is itt növöget. Viszont, ami lényeges, hogy nem csak ide pottyant a semmiből. Teljesen a kréta korszakig vissza kell tekerni az idő kerekét, hogyha a keletkezésének körülményeit szeretnénk vizsgálni. 

Egy kis felgyűrődés a Kárpát-hegyláncban és máris kaptunk egy csodás tengert, melynek semmilyen nagyobb nyílt vízzel nincs összeköttetése. Ezért is hívjuk beltengernek. Természetes hatások eredményeképp megkezdődött a medence süllyedése,  az üledékes réteg kialakulása és a későbbiekben a tenger eltűnése és a sóréteg felszín felé törekvése. 

A mélyben egy hatalmas sóréteg szunnyad, ami szépen lassan közelít a földkéreg felé. Elképzelni sem könnyű egy több, mint 16200 négyzetméteres felületet, mindezt nagyjából 250 méter vastagságban. Pedig most pontosan ez lenne a feladatunk. Ez a felszín, ilyen átlagvastagsággal az, amiről szól ez a cikk, a szinte kifogyhatatlan Parajdi sóöv. 

Geológiailag legalább fél tucat tájegység veszi körbe ezt a területet, melyek szépen mutatják az időközben kialakult természetes határait. Ezen a területen szépen lassan feltörő sótömb állandó és kifogyhatatlan lelőhelyet biztosít a kitermelésre és az igények kielégítésére.

Na de ne csak a geológiával foglalkozzunk, nézzünk kicsit bele a történelmi hátterébe is ennek a területnek. Itt nem kell ilyen hatalmas időtávlatban gondolkodnunk, mindössze a római korig nyúlik a történet kezdete. Minimális kitermelés, bányászat vagy inkább csak próbálkozás volt ez a rómaiak részéről, akik alig hagytak maradandó nyomot maguk után. 

Viszont ezt követően már a területen a székelyek csak saját részükre, de elkezdték a só kibányászását . Ebben az időben kereskedni és eladni is lehetett, de csakis saját részre volt megengedett. Természetesen Szent István király idejéből már vannak kereskedelemmel kapcsolatos információink, ugyanis a Maroson állítólag a király sószállító hajói közlekedhettek, méghozzá rendszeresen.

A középkor közel sem mondható nyugodt, békés, empatikus és békeszerető időszaknak. Egy ilyen hatalmas lelőhely mint a parajdi sóbánya, mely fellendíthet mindenféle kereskedelmi útvonalat, lehetőséget biztosíthat egy háború pénzelésére nem maradt láthatatlan.  II. András, Luxemburgi Zsigmond,  II. János Zsigmond és még sorolhatnánk a királyokat, akik láttak lehetőséget ennek a területnek a meghódításában.

Ilyen háborúkkal teli időben a szabad sójog tiszteletben tartása igencsak huszadrangúnak számított. Ilyenkor örülhetünk, hogy abban az időben még a technológia nem volt ennyire kifinomult és gyors, mint a mai világban, különben lehet már csak egy hatalmas lyuk tátongana a föld mélyén.

Amikor már a föld alatt sincs nyugalom

Rohamos fejlődésnek indult az emberi társadalom. A XVIII. század közepétől, pontosabban 1760-as évektől számítva a parajdi sóbánya területén elindult a föld belsejéből is a kitermelés. 1840-es években egy újabb bányával, illetve teremmel bővítették a bányát. Egészen a második világháború végéig (1945-ig) hagyományos módon történt a bányászat, viszont innentől a robbantásos módszert alkalmazták. 

Nem csak eltűnt ezzel a hagyományos értelemben vett bányászat, de fel is gyorsult a kitermelés. Az első két kisebb tárna nyitása között eltelt nagyjából 80 évet követően, most csupán 1972-ig kellett várni egy újabb bővülésre, majd az első két kamra mélyítése kezdődött el ’78-ban. 

Ez újabb bizonyíték arra, hogy a technológia fejlődése, az igények, az igények kielégítése és a kitermelés mértéke milyen gyönyörű harmóniában húzza egymást előre.

A bányászaton túl

Gondolom, ha csak a bányászat lenne a parajdi sóval kapcsolatban fontos, akkor elég kis része érdeklődne az embereknek. Meg is értem, hiszen nem egy mindennapi hobby lenne bányákba látogatni, megnézni a gépeket, a tárnákat, a folyamatot stb.

Igencsak meglepő lehet, hogy ebben az erdélyi sóbányában többek között erre is van lehetőség. 1960-ban a Wieliczka-i eredmények (a klimato- és szpeleoterápia hatását vizsgálták) alapján elindították a barlangon belül a krónikus légzési betegségben szenvedők gyógykezeléseit. 

Nem mindennapi megoldásnak számított, mivel a földfelszín alatt 120 méterrel kapott helyet a „kórterem”. Itt indult az a komplex turisztikai látványosságnak számító jelenség, mely a mai napig fogadja a látogatókat. A parajdi sóbánya bejáratától transzferbusszal utazhatunk a sótermekig, ami több, mint egy kilométeres út. Innentől egy ismerős, mégis teljesen új világ tárul a szemünk elé.

Parajdi sóbánya: Mi vár most ránk ezen a helyen? Avagy mi fogad a nyúlüregben?

Egy kellemes pár perces buszút választ el minket a kinti világban a 120 méter mélyen fekvő világtól. Fura ezt így leírni, mert nem várnánk semmi különlegességet, valójában egy bányába megyünk. A mai napra ez a bánya egy kész kis várossá nőtte ki magát. 

Elengedhetetlen a világítás, közösségi terek és vendéglők, na de internet, 3D mozi terem, kávézó és szaküzletek? Igen, igen, pontosan, minden, ami a kellemes időtöltés elengedhetetlen feltétele. Nem éhezünk, nem unatkozunk, társalgó helyszínek, játszóterek segítenek kikapcsolódni a kellemes 16 fokos állandó levegőhőmérsékleten. 

Ha még esetleg ezzel a felhozatallal se lennénk elégedettek, egy kellemes borkóstolóra is elmehetünk a kifelé vezető úton. A nyári időszakban pedig lehetőség nyílik a sós vízű strandolásra. Ennél többet talán nem is várhatunk el egy föld alatti gyógyító várostól.

Parajdi só kitermelés és szállítás

Erről már több cikkben is írtam, de ide is muszáj beszúrni néhány gondolatot. Amitől még egyedibb és értékesebb lesz a parajdi só és az erdélyi sóbányákból kitermelt só, az a kitermelési mód. Minden esetben kézzel történik az őrlés. 

Minden vegyszertől mentesen csomagolják. Csomósodásgátlótól és egyéb vegyszerektől mentes. Nyilván vannak olyan csomagok, melynek nagyobb az iszaptartalma és van olyan is, aminek szinte teljesen elhanyagolható. 

A naturalista mivoltát megőrizvén kerül Magyarországra, ahol szintén nem esik át utókezelésen. Az évmilliókig megőrzött tisztaság kerül így el az otthonunkba, ami nem csak egészséges, de belegondolva kimondottan lenyűgöző dolog szerintem.

Aktualitások

Sajnos ebben az időszakban, 2022 második felében, elég szomorú és tragikus események sújtják a parajdi térséget. A sóbánya területét július 23-án teljesen lezárták a laikusok elől. Víz- és iszapszivárgás történ a bányában. Ennek hatására egyes részei meggyengültek, omlásveszéllyel is fenyegetett. 

A mennyezet apró darabjai hullottak a földre és szervezett evakuálást kellett végrehajtani. Ezzel nem csak a turisztikai tevékenységet kellett felfüggeszteni, de a kitermelést is egy időre. Ez gazdaságilag elég rosszul érintette a térséget, de lassan remélhetőleg helyreáll a rend. 

Viszont a sószállítás, felvásárlás, árak mind megérezték ezt az időszakot. Amennyire keresett termék a parajdi só, annyira imádnivaló program maga a bánya látogatása. Ezeket a kincseket minél hamarabb vissza kell adni az embereknek, ha számít az én véleményem.

Az értékre szükség van

Ez a mítosz valóság. Túlbecsülni nehéz olyan dolgot, aminek a jótékony hatását évszázadok bizonyítják, és azt, hogy mekkora értékkel bír ez a térség. Királyok, államfők, országok szerették volna magukénak tudni, illetve kiaknázni rejtett kincseit. 

Az idő előrehaladtával egyre több jótékony hatására, alternatív felhasználási módjára derült fény. Az ételeink ízesítésétől, a mosáson, fürdőzésen keresztül az inhalálásig minden területen kiváló. Hatalmas veszteség lenne az emberek részére, ha a megszűnne a kitermelés. Aki eljut ezen a blogon belül eddig a sorig, szinte biztos vagyok benne, hogy hasonlóképp vélekedik. 

Van oka, hogy elolvastad ezt a cikket, remélem volt lehetőséged kipróbálni valamelyik parajdi sóból készült terméket, bízom benne, hogy örömed lelted benne és ígérem, hogy ezen, kicsit száraz blogbejegyzés ellenére izgalmas termékeket, újításokat találsz nálunk, mert a legfontosabb a Te egészséged!

Kép forrása: Jason Tuinstra/Unsplash

Bejegyzés megosztása


A weboldal használatához kérjük döntsön adatvédelmi hozzájárulásáról! Részletekért olvassa el az adatkezelési szabályzatunkat: Adatkezelési szabályzat.
Szükséges Analitika Marketing ELFOGADOM